Új eredmények az erőszakos játékok és az agresszió viszonyáról Egyes videojátékok ugyanazokat az erőszakos válaszreakciókat váltják ki az agyban, mint amilyeneket a tényleges agresszió, állítják a kutatók. A németországi Aachen egyetemének egyik kutatócsoportja arra kért férfiakat, hogy olyan játékkal játszanak, amelyben terroristákat kellett megölni a túszok kiszabadítása érdekében. Tapasztalatuk szerint az agyat feltérképező letapogatások ugyanazt a fajta aktivitást mutatták, mint amikor az emberek úgy képzelik, saját maguk erőszakosak – írja a New Scientist. A játékosok valószínűleg „felkészültebbek” lehetnek az agresszióra, figyelmeztetnek a kutatók. Az Emberi Agytérképezési Szervezet éves ülésén, Torontóban nyilvánosságra hozott tanulmány mellett más kutatásokat is ismertettek, amelyek megállapították, hogy az erőszakos számítógépes játékokkal játszók nagyobb mértékű agressziót mutattak és testi sértéseket, valamint rablásokat is elkövettek. A német csoport tizenhárom, 18 és 26 év közötti férfit vizsgált, akik átlag napi két órát játszottak játékokkal. Miközben a kísérleti alanyok az erőszakos játékokkal játszottak, mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) figyelték az agyi aktivitásukat. A kutatók jelenetről jelenetre követték a játékot, és figyelték, miként változik az agy aktivitása az erőszakos interakciók és a békésebb közjátékok folyamán. Azt tapasztalták, hogy amikor elkerülhetetlen volt az erőszak, az agy kognitív – információ-feldolgozó – területei aktívabbakká váltak. Válaszminták A játékban vívott harc közben az agy emócióval kapcsolatos részei, köztük az amygdala és az anterior cinguláris kéreg (ACC) kikapcsolódtak. Ugyanezt a mintát látták valódi agresszív cselekedeteket végrehajtó személyek agyletapogatásakor is. A kutatást vezető dr. Klaus Mathiak úgy véli, ez volt a legtöbb, amit a kutatók elérhettek, hogy lássák, mi történik az emberek agyában – hiszen a tényleges harcba keveredett emberek agyát lehetetlen letapogatni. Dr. Niels Birbaumer a tübingeni egyetemről azt sugallta, hogy a rendszeres játszás megerősít bizonyos kapcsolatokat az agyban, és a rendszeres játékosok nagyobb valószínűséggel reagálnak agresszíven, ha erős felindulást okozó helyzetbe kerülnek a való életben. Más kutatók fenntartásokkal fogadták a kutatást. Jeffrey Fagan, a New York-i Columbia Egyetem erőszakszakértője például hangsúlyozta, hogy az agy és az erőszak közötti kapcsolat összetett. „Az erőszakkal kapcsolatos elülső lebenyi funkciók inkább az akció visszatartásával, mint elősegítésével foglalkoznak.” Dr. Guy Cumberbatch, a független brit Kommunikációs Kutatócsoport vezetője így nyilatkozott: „Ha a tanulmány megállapításai ugyanazok lennének mindig, amikor az emberek képzelt helyzetekre reagálnak, miben különbözik az, ha az erőszakot filmen vagy színházban nézik? A gond, hogy ez igencsak a videojátékokkal szembeni boszorkányüldözésnek tűnik.” Továbbá hozzáfűzte: „ Meglehetősen alapvető az ösztön, hogy valakit orrba vágjunk. Nem hiszem, hogy ezt bármi módon befolyásolná az efféle játékokkal való játszás.”

Pesthy Gábor                                2005.június.24 (Forrás: National Geographic)