Nem teljesen új felfedezésről van szó, ugyanis a kutatók már több mint húsz évvel ezelőtt megpillantották a furcsa képződményt a Voyager 1 és a Voyager 2 űrszondák felvételein. Húsz év keresés után azonban csak most sikerült újra nyomára bukkanniuk ennek a különleges légörvénynek. Ám egyelőre továbbra is leginkább csak azt sikerült megállapítani róla, hogy egy viszonylag tartós jelenségről van szó. „Más bolygónál még nem figyeltünk meg hasonló jelenséget” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Kevin Baines, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa. „A különleges képződményt a Cassini infravörös kamerájával a bolygó északi sarkvidékén sikerült megörökítenünk.” Az élénkebb képzeletűek akár idegen civilizáció létét is sejthetik a jelenség mögött, de a NASA szakértői ennél sokkal „földhözragadtabb” magyarázattal szolgálnak, habár a jelenség őket is igencsak meglepte. A kutatók szerint a szaturnuszi hatszög a Földön megfigyelhető sarki spirális légörvényeknek felel meg. A Föld esetében ez a jelenség a déli és az északi félteke telén figyelhető meg, de nálunk kör alakú, és az adott sarkvidék fölött lévő téli hideg légtömegben jön létre. Ezzel szemben a Szaturnusz déli sarkvidékén tavaly év végén egy hatalmas egyszemű hurrikánt fedeztek fel, amely mintegy 75 méter vastag felhőben alakult ki, átmérője pedig 5 ezer kilométer. „Nagyon különös, hogy két ennyire eltérő szerkezetű légmozgás alakul ki a bolygó két sarkvidékén. Mivel az északi sarkon még tél van – a tél mintegy 15 földi évig tart –, a látható fény tartományban nem sokat lehet látni, ezért készült a felvétel infravörös kamerával. A kutatók remélik, hogy a tél elmúltával, vagyis mintegy két év múlva, a látható fénytartományban is sikerül felvételt készíteni a hatszög alakú légörvényről. A Cassini és a Voyager felvételei alapján úgy tűnik, hogy a hatszög középpontja egybeesik a bolygó forgástengelyével, a forgási sebessége pedig azonos a bolygóéval, bár ez utóbbi még a szakértők körtében is vitatott. Tavaly ugyanis a kutatók rájöttek, hogy egy Szaturnuszi nap nem 10 óra és 39 perc, mint ahogy azt korábban gondolták, hanem 8 perccel hosszabb. Ha ezt sikerül egyértelműen megállapítani, a bűvös hatszög talán választ adhat a kutatóknak a mélyebben fekvő légrétegek forgási sebességére is.