Ki ne ismerné a történetet, mely szerint Júdás 30 ezüstért kiszolgáltatta Jézust a főpapoknak, majd az elfogására küldött, kardokkal és dorongokkal felszerelt csapat előtt egy csókkal elárulta mesterét. A National Geographic Society által április 6-án bemutatott ősi dokumentum azonban azt állítja, Júdás Jézus kérésére cselekedett. Az új evangélium szerint Jézus így szólt Júdáshoz: „Te áldozod majd fel azt, aki engem felölt magára.” Azaz, valóban Júdás árulja el mesterét, de ezzel szívességet tesz neki, hiszen a porhüvelyből kiszakadva végre felszabadulhat a valódi Krisztus, a bennünk lakó isteni lény.

A kutatók előtt korábban is ismert volt Júdás evangéliumának létezése, hiszen más ókori szövegek utalnak rá. A legkorábbi utalás Kr. u. 180-ból, Irenaeusztól, Lyon püspökétől származik.

Az első keresztény közösségek többféle beszámolót is ismertek Jézus életéről és tanításairól. Közülük több tucatnyit papírra is vetettek, az egyházatyák azonban ezek közül csak négyet választottak be az Újszövetség könyvei közé. Kimaradt többek között Péter, Tamás, Mária illetve Az igazság evangéliuma címen ismert szöveg.

1600 évig a sivatagban

A most bemutatott Júdás evangéliumát is tartalmazó kódexre az 1970-es években bukkantak rá az egyiptomi Al Minya közelében, az ősi irat 1700 évig érintetlenül rejtőzött a sivatagban. Ezt követően az evangélium 16 évig lapult a New York állambeli Hicksville egyik bankjának széfjében, végül 2000 áprilisában Frieda Nussberger-Tchacos régiségkereskedő vásárolta meg.

Két sikertelen viszonteladási kísérlet után Nussberger-Tchacos – akit megijesztett, milyen gyorsan romlásnak indult a kódex – 2001 februárjában átadta a bázeli Maecenas Foundation for Ancient Art alapítványnak helyreállításra és fordításra. A kéziratot Egyiptomnak fogják átadni, és a kairói Kopt Múzeumban kerül elhelyezésre.

Júdás evangéliuma tehát csak része egy négy szöveget tartalmazó kódexnek. Található még benne egy Jakab címet viselő szöveg, amelyet Jakab első apokalipsziseként azonosítottak, Péter levele Fülöphöz, valamint egy negyedik szöveg töredéke, amely ideiglenesen az Allogenész könyve címet kapta.

Júdás új színben

Az elmúlt hatvan év legjelentősebb régészeti felfedezésének tartott Júdás evangélium szerzője ismeretlen. Az evangélium eredeti szövege görög volt, amelyet a kanonikus evangéliumok után, de még Kr. u. 180 előtt hozhattak létre korai gnosztikus keresztény csoportok. A most bemutatott kézirat ennek kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint Kr. u. 220-340 között keletkezett.

Az Újszövetség négy evangélistája – Máté, Márk, Lukács, János – Júdást, a tizenkét apostol egyikét, árulónak állítja be, aki ellenfelei kezére juttatja a később kereszt általi halálra ítélt Jézust. Az új kézirat szerint a Jézushoz legközelebb álló tanítvány csak mestere kérését teljesítette.

„A most előkerült evangélium a két évezreden keresztül hívek több száz milliója által megvetett Júdást az eddigi bibliai tanokkal szemben egészen más megközelítésből mutatja be. E szerint Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy emberi testétől megszabaduljon, valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló egy barát, nem egy ellenség” – nyilatkozta a National Geographic Society csütörtöki, washingtoni sajtótájékoztatóján Rodolphe Kasser genovai professzor, világhírű koptológus, akinek stábja 2001-től dolgozott a 26 oldalas szöveg fordításán, valamint azon, hogy a mintegy ezer papirusztöredékből újra összeállítsa a dokumentumot. Öt év megfeszített munkájával a szöveg több mint 80 százalékát tudták helyreállítani.