Madárinfluenza híradó Az egészségügyi miniszter szerint itthon sikeres a madárinfluenza elleni vakcina humánkísérlete. Újabb román, orosz és kínai mintákon mutatták ki a fertőző vírust. Megkezdték a szárnyasok leölését Macedóniában, előkészületek a libanagyhatalomnak számító Izraelben. Az ENSZ a madárinfluenza kelet-afrikai terjedésének veszélyére figyelmeztet. Sikeres a madárinfluenza elleni vakcina humánkísérlete Pozitívnak bizonyult a madárinfluenza elleni vakcina humánkísérlete, a beoltott emberek vére ellenanyagot termelt - jelentette be az elsődleges eredményekre hivatkozva Rácz Jenő egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten. Rácz Jenő elmondta: Magyarország lakosságszámának megfelelően - EU-ajánlás alapján - a kormány 3,5 millió adag vakcina gyártását tartja szükségesnek. Ez a mennyiség rövid időn belül a szükségleteknek megfelelően növelhető. A vakcina gyártásának költségeit a kormány részben a költségvetés általános tartalékából, részben az egészségügyi tárca költségvetéséből, részben pedig a vakcina külföldi értékesítéséből befolyó bevételből biztosítja. A költségekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta: hasonló összegekkel lehet számolni, mint a normál influenza-oltóanyag gyártásnál, amely ampullánként 1000-1300 forint körüli. Az egészségügyi miniszter közölte: a végső, hivatalos eredmény a beoltott száz személy ellenőrzését követően péntekre várható. A most kidolgozott technológia jelentősége, hogy "ha kialakul az emberről embere terjedő vírus, magát a technológiát nem kell újra kikísérletezni (...) hanem néhány héten belül elkészíthető az oltószer" - mondta a miniszter. Magyarországon a jelenlegi gyártó kapacitás heti 500 ezer adag, ami hazai, valamint szükség esetén külföldi oltóanyag gyártó cégek bevonásával megsokszorozható. A magyar kormánynak 1993-óta van - a nemzetbiztonsági célokat szolgáló esetekre - szerződése az oltóanyagokat gyártó Omninvest Kft.-vel, amely cég ebben az esetben is közreműködik a gyártásban. A cégnek kötelezettsége, hogy a heti 500 ezer adag oltóanyag legyártásához mindig biztosítsa a gyártókapacitást. Az elmúlt időszak tapasztalataira hivatkozva a miniszter elmondta: 10 milliós nagyságrendű ampullaigény van - egyebek mellett - az EU országokból, más európai országokból, és Délkelet-Ázsiából. A beoltás rendjével kapcsolatban az egészségügyi miniszter közölte: nemzetközi ajánlásnak megfelelően elsőként a betegséggel érintett állatokkal közvetlenül foglalkozó embereket - állatgondozókat, állatorvosokat - oltanak be, majd az egészségügyben az érintett területen dolgozókat, illetve a rendvédelmi szervek dolgozóit. Ezt követően jönnek azok a szempontok, amelyek a normál influenzaoltás esetében is érvényesülnek. A H5N1-es madárinfluenza-vírust mutatták ki az újabb romániai mintákon A madárinfluenza halálos, H5N1 típusú vírusát mutatták ki a brit laboratóriumi vizsgálatok a Duna-deltában lévő romániai Maliuc faluban vett újabb mintákon, immár a második romániai településen - jelentette be Bukarestben Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter. "A Tulcea megyei Maliuc faluban egy hattyúból és egy kacsából vett mintákat pozitívnak találta a brit laboratórium a H5N1-es vírust illetően" - mondta a miniszter újságíróknak. A brit laboratórium múlt szombaton erősítette meg először, hogy a madárinfluenza H5N1 típusú vírusát azonosították a Duna-deltában lévő Ceamurlisa de Jos településen elhullott kacsákban. Maliuc 30 kilométerre van Ceamurlisa de Jostól, de egyelőre ne tudni, hogy a vírus az egyik településről a másikra terjedt-e át. A madárinfluenza megjelenése nyomán a román hatóságok leölték a térségben lévő összes állatot, és széles körű fertőtlenítést hajtottak végre nem csak a szárnyas tenyészetekben hanem a lakóházakban és az udvarokon is. Flutur elmondta: mintegy kétezer szárnyasból vett mintán végeztek el vizsgálatokat, s ezek eredménye arra enged következtetni, hogy a járvány jelenleg a Duna deltájának a vidékére korlátozódik. A miniszter azt is közölte, hogy újabb 22 vadon élő szárnyas tetemére bukkantak három környező tóban, s a szakemberek most azt vizsgálják, hogy vírushordozók voltak-e az állatok. Román hatóságok gazdák tucatjait bírságolták meg, mert nem tettek eleget azoknak az utasításoknak, hogy különítsék el szárnyasaikat. Kilátásba helyezték azt is, hogy Tulcea megyében bezáratják a szárnyasok tenyésztésével foglalkozó gazdaságokat, ha azok munkásait nem oltatják be emberi influenza elleni vakcinával. A deltavidék hatóságai felszólították a környékbeli lakosokat, hogy ne engedjék a szabadba a baromfit, mert el kell kerülni minden kapcsolatot a házi szárnyasok és a vadon élő madarak között. A szakemberek aggódnak, hogy a Duna-deltában, Európa legnagyobb víziszárnyas-rezervátumában megfertőződött madarak nemsokára továbbköltözve magukkal hurcolhatják a vírust Bulgáriába, Magyarországra, Görögországba és Afrikába. Madárinfluenza okozta a baromfihullást Moszkva közelében Az orosz állategyészségügyi felügyeletnél szóban elismerték, hogy madárinfluenza okozta a tömeges baromfihullást a Moszkvától alig kétszáz kilométerre délre fekvő Tula környékén, bár a hivatalos megerősítéssel még várnak a laboratóriumi vizsgálatok végeredményére. A Tulai területen lévő Jandovka falu hét baromfiudvarában szerdára már 270 csirke, liba és kacsa hullott el, s a vizsgálatok megerősítik, hogy pusztulásukat madárinfluenza okozta - adta hírül több orosz tévéállomás. Médiajelentések szerint a hatóságok szinte biztosra veszik, hogy a madárinfluenza átterjedt Oroszország európai részére a nyugat-szibériai és uráli régiókból. Jandovkát teljes karantén alá vonták, és tömegével ölték le a szárnyasokat a kór terjedésének feltartóztatására. Ismét felbukkant a madárinfluenza Kínában Ismét felütötte fejét a madárinfluenza Kínában, több mint két hónap után először - jelentette szerdán az Új Kína hivatalos hírügynökség. A H5N1 vírusváltozat 2600 madár pusztulását okozta Belső-Mongólia (Nei Monggol) kínai autonóm területen. Az országos madárinfluenza-laboratórium megerősítette, hogy a vírus emberre is veszélyes válfaja bukkant fel Belső-Mongólia közigazgatási központja, Kukuhotó (Hohhot) közelében, egy gazdaságban - írta a kínai hírügynökség. Macedóniában megkezdték a szárnyasok leölését A madárinfluenza továbbterjedésének megakadályozása érdekében közel tízezer szárnyas leölését kezdték meg a macedón hatóságok szerdán. Az intézkedésre az ország déli részén, egy kis faluban került sor, bár Macedóniának ebből a körzetéből eddig még nem érkezett jelentés a fertőzés megjelenéséről. A térségben korábban felütötte a fejét az úgynevezett Newcastle-kór, amely az emberre nézve kevésbé jelent veszélyeket, viszont már több száz csirke pusztulását okozta. A hatóságok elővigyázatosságból döntöttek a szárnyasok leölése mellett, valamint azért, mert az egyik szárnyas szokatlan tüneteket mutatott. A macedón hatóságok a madárinfluenza esetleges jelenlétének kimutatására mintákat küldtek Nagy-Britanniába. Izrael óvintézkedéseket hozott a madárinfluenza megelőzésére Izrael óvintézkedéseket hozott a madárinfluenza megelőzésére, egyebek közt tízmillió dollárt költ egy Oseltamivir nevű gyógyszer beszerzésére. Dan Naveh egészségügyi miniszter közölte, hogy nyolcmillió adag vakcinát szereztek be a hagyományos influenza ellen is. A mezőgazdasági minisztérium fokozta a baromfifarmok és a költözőmadarak ellenőrzését, minthogy az ország jelentős állomása az Afrika és Európa között vándorló madaraknak. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője szerint rendszeresen végeznek ellenőrző vizsgálatokat és eddig minden teszt negatív volt az országban. Az állategészségügyi hatóságok gyakorlatokat szerveznek arra az esetre, ha járvány jelentkezésekor három kilométer sugarú körben el kell pusztítani a szárnyasokat. A szigorú ellenőrzés kiterjed a libatömőfarmokra is, mivel évi 700 ezer tonnával Izrael a világ negyedik libamáj-nagyhatalma Franciaország, Magyarország és Bulgária után. A vándormadarak megfigyelését szorosan összehangolják a jordániai hatóságokkal. A madárinfluenza kelet-afrikai terjedésének veszélyére figyelmeztet az ENSZ A madárinfluenza közel-keleti és kelet-afrikai továbbterjedésének veszélyeire figyelmeztetett az ENSZ szerdán. Szakértők szerint az említett térségekben található államoknak komolyabb nehézségekkel kell szembesülniük, mint az európai és az ázsiai országoknak. A madárinfluenza megjelenésének esélyeit növeli, hogy ezeken a területeken túl közel élnek egymáshoz az emberek és az állatok, valamint az, hogy a vírus ellen vívott küzdelemben nem állnak rendelkezésre kielégítő eszközök - közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) illetékese a szervezet Rómában tartott ülésén. A FAO állategészségügyi szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a költöző madarak vándorlása miatt a madárinfluenza Észak- és Kelet-Afrikában is felütheti a fejét. "Amennyiben a vírus Kelet-Afrikában járványszerűen elterjed, növekedhet a veszélye annak, hogy mutáció révén kialakul a fertőzés emberről emberre terjedő válfaja" - mondta Joseph Domenech. "Ezért a térség országainak és a nemzetközi közösség tagjainak minden erőfeszítést meg kell tenniük avégett, hogy a madárinfluenza ne jelenjen meg Afrikában" - fűzte hozzá a szakember. Az Európai Unió külügyminisztereinek keddi ülése után - amelynek szintén témája volt a madárinfluenza - a szervezet stockholmi betegségmegelőzési és ellenőrzési központja újból hangsúlyozta: továbbra sincs ok pánikra, a járvány minimális veszélyt jelent az emberek egészségére. Jakab Zsuzsanna, a központ vezetője szerdai stockholmi sajtótájékoztatóján elmondta: a központ iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek betartásával minimálisra csökkenthető az emberi megbetegedések kockázata. Ezek szerint kerülni kell az elpusztult madarakkal való érintkezést, valamint csak megfelelően elkészített baromfihúst és tojást szabad fogyasztani. Mindazonáltal a szervezet szerint nem ajánlatos azokba az országokba utazni, amelyekben már kimutatták a fertőzés jelenlétét.

National Geographic Online 2005.október.20